Szállj velem, mutatom merre!

Siker és teljesítményorientált világunkban egyre fontosabbá válik NEKÜNK, felnőtteknek, hogy gyermekink okosak legyenek, sok tudást birtokoljanak, tudásuk szerteágazó és természetesen alapos is legyen. Ennek érdekében mindent megpróbálunk megtenni gyermekeinkért, azért, hogy legjobbak lehessenek. A gyerekek naptárjában manapság ugyanolyan nehéz időpontot találni egy-egy szabad órára, mint egy elfoglalt üzletemberében... Hol marad így a pihenés, a fantázia, a játék?

Ne gondoljuk, hogy  ezek fölösleges, butuska időtöltések! Gyermekeink számára ugyanis fontos mérföldkövet jelent megtanulni: hogyan is kell játszani!

A játékok általában az életre való felkészülést szolgálják. Kisgyermekkorban a fantáziajátékok legtöbbször két-három gyermek között jönnek létre. Rövid lélegzetű szerepjátékokat láthatunk ilyenkor kicsinyeinktől, amik tíz percnél tovább ritkán tartanak. Ezekben a játékokban a játék élménye a lényeg. A gyerkőcök belebújnak egy- egy szerepbe:

 "- Én most Anya vagyok!

- Jó! Én meg az űrhajós!"

És a kiválasztott valós vagy fantázia személy szerepkörében kezdenek tevékenykedni.

Az óvodás gyerekek ezeken a játékokon keresztül próbálják ki azokat a belső szabályokat, amiket környezetük megtapasztalása által gyűjtögetnek össze. Ne gondoljuk hát ezekről a játékokról, hogy könnyed időtöltés a gyerekek számára. Kemény munkával próbálják elsajátítani a világunk szociális szabályait.

Amíg azonban a játékszabályok az óvodában még gyakran percről percre is megváltozhatnak, a kisiskolások (6-7 éves gyerekek) játékában forradalmi változást fedezhetünk fel:

A játékot elkezdik előre meghatározott, megváltoztathatatlan szabályok irányítani.

Hogy miért is történik ez a változás? Gyermekünk agya az évek múlásával szépen fejlődik. 6- 7 éves korukra a gyerekek képessé válnak arra, hogy az előre felállított szabályokat észben tartsák! Ráadásul mindezt aközben teszik, hogy saját céljuknak: a győzelemnek megszerzése érdekében használják is! Mindamellett, hogy emlékező tehetségük fejlődik, figyelmüket már jobban tudják koncentrálni, hosszabb ideig tudják fenntartani. Akár órákig is képesek játszani ugyanazzal a játékkal! A szabályjáték megtanítja őket arra, hogy saját viselkedésüket kölcsönösen elfogadott társas szabályoknak megfelelően irányítsák, mindemellett lehetővé teszi, hogy valós kockázat nélkül megtapasztalhassák és átélhessék a játék izgalmát, a győzelem, illetve a vereség okozta indulatokat, és elsajátítsák azoknak megfelelő kezelését.

Elmondhatjuk tehát, hogy a játékok kétszeresen fontosak gyermekeink életében. Egyrészt  fejlődő agyuk mintegy tréningje történik. Másrészt, ezek a játékok társadalmi modellként működnek, mivel olyan rendezett körülményeket teremtenek meg a gyerekek számára, amelyek között gyakorolhatják saját vágyaik és a társadalmi szabályok szembesítését is.

A gyerekjáték tehát nem csupán " gyermekded játszadozás", hanem fontos része a gyerekek fejlődésének! Iktassuk hát be a naptárba...

Tags: