Szállj velem! - Az élet vezet!

Ha a saját gyermekünkről van szó, könnyedén alárendeljük magunkat csemeténk akár minden igényének. De vajon elérjük-e ezzel célunkat, a lehető legjobban szolgájuk-e ezzel fejlődésüket? Egyre gyakrabban hallható az a felismerés, hogy az elég jó szülő jobb, mint a tökéletes. De mit is jelent elég jó szülőnek lenni?

Sokféle elméletet fogalmaztak már meg neves kutatók a gyermekneveléssel kapcsolatban. Nem csoda, ha a gyakran egymásnak ellentmondó tanácsok elbizonytalanítják a szülőket. A tökéletes szülő próbál alapos lenni, minden "előírásnak" megfelelni, így egyre inkább rászorul a sokszor maximalista előírásokra és elméletekre. Ennek eredményeképpen egyre inkább feledésbe merül a legfontosabb dolog: a szülői gondoskodás ösztönös volta, a gyermekünkre való tényleges lelki ráhangolódás, ami lehetővé tenné azt, hogy gyermekünk biztonságban, szeretve érezze magát.

Tags:

Szállj velem és beszélj!

Az emberi élet fontos tartozéka a kommunikáció, melynek egyik alapvető formája a beszéd. Az embergyerek azzal a képességgel születik a világra, hogy különbséget képes tenni bizonyos hangok és az általuk kifejezett érzelmi állapotok között. Apró tudósként górcső alá veszi környezetét, megfigyel, tanulmányoz. Begyűjti és rendszerezi a hangok halmazát, és amikor már készen áll, próbálkozni kezd!

Kezdetben az újszülött sírással próbál kommunikálni környezetével, majd 2-3 hónapos kora körül elkezd gőgicsélni. Hamarosan egyre fejlettebbé válnak hangképző szervei és egyre több, egyre tisztább hangot tud produkálni és reprodukálni. Egyre ügyesebben párosít hangsorokat  tárgyakhoz, személyekhez, eseményekhez, és egy éves korára próbálkozásai egyre inkább hasonlítanak az emberi beszédre.

Egy és másfél éves kora között megjelennek az első igazi szavai, s a kétszavas beszéd korszakában távirati stílusban kezd társalogni velünk csemeténk: „Mama itt!”, „Papa haza!”. Néhány hónappal az első kétszavas mondatok megjelenése után robbanásszerűen megugrik a beszéd fejlődése. Egyre hatékonyabban képes információt közölni, önmagát, érzéseit kifejezni.

Tags:

Szállj velem és beszélj! 2. rész

Hogyan boldogulhat gyermekünk olyan környezetben, ahol nem csak egy beszélt nyelvet hall? Mikor és hogyan indítsuk el gyermekünket az idegen nyelv elsajátításának útján?

Ezzel a témával folytatjuk előző, a beszéd fejlődéséről szóló cikkünket.

Ahogyan arról már beszéltünk, életünk szerves része a kommunikáció és a beszéd. Manapság felerősödött annak fontossága, hogy egy ember mennyi és milyen nyelveken tud beszélni. Intelligensebbnek, hatékonyabbnak ítélhetjük meg azokat, akik a világ több pontján biztonsággal megértetik önmagukat. A siker egyik összetevőjének gondoljuk a nyelveken-beszélés képességét.

Tags:

Szállj velem az érzelmek szárnyain!

Ahogy közeledik a karácsony, a „nagy érzelmek éjszakája” nem csak otthonunkat, de lelkünket is felkészítjük az ünnepre. Érzéseink felfokozódnak ahogy a szeretet ünnepe közeleg. Az izgalom is a tető fokára hág: vajon mindenkinek örömet tudunk-e szerezni majd ezen az estén? Láthatjuk gyermekeinken is a várakozás és a vágyakozás örömét.

De vajon ők képesek-e ugyanazoknak az érzéseknek a teljes átélésére, mint mi felnőttek?

A csecsemő anyjával való kapcsolata döntően meghatározza érzelmi biztonságának kialakulását. Kiemelkedően fontos, hogy az édesanyák ilyenkor sok testi ingert adjanak gyermekeiknek: az érintés, a simogatás, az ölelések a biztonság és a jó megtartó érzését adják a babáknak azáltal, hogy megtapasztalhatják, bármilyen testi kellemetlen, rossz érzésüket meg fogja szűntetni egy személy, aki gondoskodik róluk, aki csakis értük él.

Tags:

Szállj velem a gondolatok szárnyain!

Amikor egy gyermek a világra érkezik, keveset tud magáról elárulni. Még nincs birtokában annak a közös nyelvnek, melyet a környezetében élő felnőttek már nagy gyakorlattal képesek használni. Teste pici, törékeny. Gondoskodásra szorul, önállóan életképtelen lenne.

Együtt jár-e ez azonban azzal, hogy a megszületett csecsemő nem okos? Mi, „buta” felnőttek sokáig saját mércénkkel próbáltuk mérni az újszülött agyi képességeit, így az „okos” kis csecsemő komplex értelme rejtve maradt előttünk. Az új technikai eszközök azonban megnyitották előttünk az eddig zárt kapukat.

A csecsemő agya természetes módon tudja, hogyan szerezze meg a külvilágból azokat az információkat, tapasztalatokat, amelyekre szüksége van, és hogyan zárja ki mindazt, amely az adott időszakban csak túlterhelné. Gyermekünk gondolkodása egymásra épülő elemekből áll. Nem mindegy azonban, mikor melyik információkockát próbálja beépíteni gondolatvárának rendszerébe.

Tags:

Szállj velem, mutatom merre!

Siker és teljesítményorientált világunkban egyre fontosabbá válik NEKÜNK, felnőtteknek, hogy gyermekink okosak legyenek, sok tudást birtokoljanak, tudásuk szerteágazó és természetesen alapos is legyen. Ennek érdekében mindent megpróbálunk megtenni gyermekeinkért, azért, hogy legjobbak lehessenek. A gyerekek naptárjában manapság ugyanolyan nehéz időpontot találni egy-egy szabad órára, mint egy elfoglalt üzletemberében... Hol marad így a pihenés, a fantázia, a játék?

Ne gondoljuk, hogy  ezek fölösleges, butuska időtöltések! Gyermekeink számára ugyanis fontos mérföldkövet jelent megtanulni: hogyan is kell játszani!

A játékok általában az életre való felkészülést szolgálják. Kisgyermekkorban a fantáziajátékok legtöbbször két-három gyermek között jönnek létre. Rövid lélegzetű szerepjátékokat láthatunk ilyenkor kicsinyeinktől, amik tíz percnél tovább ritkán tartanak. Ezekben a játékokban a játék élménye a lényeg. A gyerkőcök belebújnak egy- egy szerepbe:

 "- Én most Anya vagyok!

- Jó! Én meg az űrhajós!"

Tags:

Szállj velem a mesék szárnyán!

A mesemondás ősi, mágikus jelenség. A világ minden táján mesélnek egymásnak az emberek és kivétel nélkül minden élethelyzetre létezik egy mese. Hiszen nincs olyan életesemény ami egyszer régen egy másik emberrel már meg ne történt volna.

A mese szerepe a mindennapok tudásanyagának átadásában (és az oktatásban is egyaránt) óriási. A mesék komplex tudásanyagot foglalnak magukban, ami nélkülözhetetlen a gyermekek számára az egészséges mentális fejlődéshez. A mese több az információk tételes átadásánál, mélyebbre hat: érzelmeket, választható utakat, felhasználható eszközöket és rejtett  összefüggéseket  is kínál. A mesében egy egység születik meg, melyet jókor befogadva (megfelelő korban és élethelyzetben) többet ad egy tanácsnál vagy egy tanításnál. A mese érzelmi- és tudásanyaga - akár egy kis virág magja-, gyermekünk lelkébe ültetve fejlődik, növekszik, ami ő saját kis életének megfelelően fejlődhet és válhat útmutatóvá, támasszá, egy helyzet előremozdítójává.

Tags: