Veszélyes világ! – Ha már mászni kezd a gyerek

Amikor gyerkőcöd a pocakjára fordul és elkezd mászni, attól a pillanattól egy egészen más világ tárul elé, mint amit addig megszokott. Képzeld csak el: fekszel a hátadon, esetleg már elég ügyes vagy és a fejedet is tudod forgatni. Látod a körülötted lévő világot, de hogy bele is tudj markolni? Csak azt sikerül elérni, amit a közeledbe tesznek, ami épp karnyújtásnyira van! De amikor már te magad tudsz mozogni, eldöntheted, hogy mi is az, amit meg szeretnél tapogatni.

És ez az a pillanat is, amikor a legtöbb anyuka elkezd azért izgulni, hogy nehogy valami veszélyes dolgot szemeljen ki magának kicsikéje. Ez egy abszolút reális félelem. Nem mindegy azonban, hogy „hogyan” féltjük csemeténket, mit ítélünk meg veszélyesnek.

Ne felejtsük el, hogy a kicsikénk először indul felfedező körútra. Tapasztalatokat gyűjt a világ veszélyességéről. A dolgok veszélyességét azonban nem csak abból gyűjti össze magának, amit saját magán fizikális kapcsolatokban megtapasztal, hanem nagyrészt abból is, ahogyan mi, a szülei, a nagy, okos, tapasztalt felnőttek reagálunk az ő viselkedésére.

Bár a szavaink jelentését még tanulgatja, mimikán és hangsúlyaink nyelvét már elég jól beszéli. Természetesen nehéz nem félteni őt. Viszont hasznos lehet gyerkőcünknek, ha mi felnőttek kontrolláljuk túlféltésünket és biztonságos körülmények között engedjük, hogy kipróbálhassák a környezetük adta érdekes lehetőségeket. A gyerek mielőtt kipróbál valami újat, először rátekint a nagy és okos felnőttre azért, hogy „tanácsot kérjen” tőle. Aztán a tanácsot vagy megfogadja, vagy nem…

Azért, hogy ne kelljen felszisszennünk minden percben, amikor is kis kutatónk egy-egy bútordarab vagy bármilyen berendezés, használati tárgy felé igyekszik, tegyük időben bababaráttá környezetét: a konnektorba kerüljön dugó, a hegyes bútorsarkakra védő…

Ne bagatelizáljuk el ezt a kérdést. Ha gyermekünk azt látja testbeszédünkön, hogy folyamatosan izgulunk azon, nehogy baja essen, azt az üzenetet küldjük felé, hogy a világ egy nagyon veszélyes hely, ami árthat neki… És beláthatjuk, ez az üzenet nem túl pozitív hatású a jövőjét tekintve

Ne habozzunk azonban akkor, ha a picur valami tényleg nagyon veszélyeset akar próbára tenni!

Mondjuk: elfelejtetted a dugót visszarakni a konnektorba. Természetesen pont most az egyszer történt meg ez, de a drága kicsi poronty már épp be is célozta azt a kis fura lyukat következő felfedeznivalónak. Ne kezdj ilyenkor kérlek beszélgetni, magyarázkodni neki, hiszen ÚGY SEM ÉRTI! Nem azért, mert buta, csupán csak azért, mert az agyacskája még nem érett meg az ilyen magyarázatokra. Ehelyett kérlek, nagyon határozottan és ellentmondást nem tűrően szólj rá: NEM! és fizikálisan is távolítsd el őt a veszélyes helyzettől. Ha újra próbálkozik? Legyen újra ugyanez a reakciód! Légy határozott és próbáld azt az üzenetet küldeni gyerkőcödnek: „A világ ugyan tartogat veszélyeket, de ha betartod az élet játékszabályait, akkor nagy baj nem történhet, biztonságban érezheted magad!”