Miért fontos, hogy időt kapjon, szánjon egy gyerek a játékra? Ne bagatelizáljuk el a kérdést!
A gyerek számára a játék nem „csupán” kikapcsolódás! Egyik legfontosabb része egészséges fejlődésüknek!
Hogy hogyan tudjuk megsegíteni őket abban, hogy játék közben olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek birtokában az élet egyéb területein is remekelhetnek, azt itt olvashatjátok:
- Mozgásfejlesztés: Ahogy a csecsemő mászni kezd, megfog minden tárgyat, ami a keze ügyébe akad! Ezáltal fejlődik testsémája, testérzékelése és megtapasztalhatja saját testének határait.
A mozgásos játékok fejlesztik az egyensúlyérzékelését, mozgáskoordinációját, térérzékelését, térbeli tájékozódását.
A rajzolással, konstruáló játékokkal (festés, maszatolás, kézzel festés…)fejlődik pici kezük ügyessége (finom motorika), fejlődik a szem-kéz koordináció, a két kéz összehangolt mozgása.
A gyerkőc életkorához igazodva játszhatunk vele érzékelős és utánzós játékokat is. Építhetünk otthon különféle akadálypályát, várat is, amit fel kell fedeznie, meg kell másznia.
Hintáztathatjuk bent és kint is. Fűzhetünk csodálatos-varázslatos nyakláncokat, gyurmázhatunk, hajtogathatunk is.
- Érzékelés-észlelés fejlődése: a mozgásos játékok segítik összerendezni a különböző érzékszervekből érkező ingerek összehangolását az agyban.
Figyeltessük meg gyermekünkkel, hogy egy dolognak, gyümölcsnek, játéknak milyen sokféle tulajdonsága is lehet. Játszhatunk kóstolós vagy kitapintós játékot bekötött szemmel, ahol ki kell találni milyen ételt kóstolt meg, tapogatott meg.
· A gondolkodás fejlesztése: a játék által az általánosító és összehasonlító készség, a problémamegoldó készség, a fogalomalkotás, a kreativitás, a szimbolikus gondolkodás is fejlődik. Játszunk: szógyűjtés egy adott gyűjtőfogalom köré, barkochbázzunk sokat, játszunk a gyerekeknek megfelelő változatú Tabu játékot.
- Emlékezetfejlesztő hatás: az életkorral párhuzamosan fejlődik a gyermekeink rövid és hosszú távú memóriája , az önkéntelen emlékezete szándékos emlékezetté. Mindezt elősegíti a játék élményeivel, tapasztalataival, szabálykövetésével.
- Figyelemfejlesztő hatás: a játék során megtanul a gyermekünk tudatosan egy dologra figyelni, összpontosítani. Koncentrációja stabilabbá válik.Teret kap arra, hogy kialakulhasson a figyelemmegosztás képessége és a differenciált figyelem képessége.
Megtanulja, hogy ha a játékot nem játsza végig, értelmét veszti a tevékenység. Így megtapasztalja, hogy mindennek van kezdete, lefolyása és vége. Kitartóbbá válik. Fejlődik a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége, és egy idő után tapasztaljuk majd, hogy akkor is betartja azokat, ha számára kedvezőtlenek. Játszunk gyermekünkkel minél több társasjátékot, puzzlet, kirakóst vagy memóriajátékot!
- Képzelet és fantázia: ábrázoláskor, a konstruáló játékoknál, a mozgásos játékoknál egyaránt a képzelet és fantázia nagy jelentőséggel bír. A gyerkőc saját módján és minőségében megjeleníti gondolatait, vágyait, azokat a dolgokat, érzéseket, amelyek foglalkoztatják őt. Mindezek egyfajta ventillációs felületet biztosítanak számukra. Az alkotás közben elmélyülten képesek játszani, így közelebb kerülnek saját magukhoz, gondolataikhoz, érzéseikhez. Ismerkednek magukkal.Adjunk hát teret nekik mindezekre, ne gondoljuk, hogy mindezek csak időtöltésként szolgálnak számukra.
- Érzelmek kifejezése: játéknak feszültségcsökkentő hatása is van. Szerepjáték során az élet egy-egy mozzanatait újra átélheti a gyermek, félelmei, szorongásai oldódhatnak, ugyanigy az agresszió és az esetlegesen hordozott harag is feloldódhat, kielégítetlen vágyai beteljesülhetnek. Beleélheti magát a másik ember helyébe, átéli érzelmeit, viselkedését kiváltó indítékait. Ez nagymértékben hozzájárul az empátia és a segítőkészség erősödéséhez.
- Beszédfejlesztő-indító hatás: a játék kommunikációra készteti a gyermeket. A kisgyermek eleinte minden játéktevékenységét szavakkal is kíséri, elmondja, mi történik az adott helyzetben. Így a játék során gazdagodik a szókincse, gyakorolja a hangsúlyok használatát, próbálgathatja a beszéd ritmusát, dallamát.
- Szociális készségek fejlesztése: a közös játék során tanulja meg a gyermek a társas együttélés normáit. Megtanulja, hogyan alkalmazkodjon másokhoz, hogyan és milyen módon érvényesítheti saját akaratát, szándékait. Továbbá fejleszti a kapcsolatteremtő készséget, az akaraterőt, az önfegyelmet, szolgálja a csapathoz tartozás élményét, a társas kapcsolatok megerősítésé. Az érzelmek megélése és kifejezése szorosan összefügg a gyermekek szerepjátékával és fantáziáival. Az elmélyült játék közben ismerkednek magukkal, megtanulják szeretni saját magukat, ami alapvető feltétele annak, hogy társas kapcsolataikban is pozitívan legyenek képesek társaik felé fordulni.
UGYE, HOGY NEM IS „CSAK” JÁTÉK?